Sore wa amarini mo oku atta

Mostanában odázom a gyülit, a munkahelyváltás meg a sulikezdés miatt. Már a bibliatancsira sincs időm felkészülni, mint a régi szép időkben. A napipapit is a munkahelyen olvasom el reggeli után köbö 5 percben. Imádkoznom is kéne, de mostanában már arra sincs időm, pedig kéne. Legalább imádkozni legyen időm! Az is fontos! Sőt! Az lenne a legfontosabb! Ja most hallottam nemrég vmi vallási fesztiválról, ahol minden vallás 1be gyűlik, kivéve az én csoportom. Ez ránk nem vonatkozik! Szal 1be gyűjtik őket a levágatásra. Mégis igaz, amit a próféták megjövendöltek hosszú évekkel ezelőtt. Végre elkezdek hinni, legalábbis 1re erősebb lesz a hitem, mint eddig volt. Tudom nem kéne odáznom a gyülit, mert szükségét érzem, hogy elmenyjek, de hát ha 1x fáradt/álmos vok hozzája. Akkor mégis mit tudok tenni ellene?! Tudom, érdekes dolgokat lehet hallani meg minden, de akkor is. Ja és nemsokára elkezdődik a suli. Tehát, munka, suli és még gyüli is? Ez már nekem túl sok. 

 Prüntyi